ha önmagamnak lennék szeretője élvezném perceink nagyon nekem állna össze minden este saját önös-galaxisom ölelném magamat tán oly hevesen hogy érezzem a bőrketrec mily kevés nekem odabújnék velem-vívott szerelem-csaták után hozzám s hagynám, karjaimban érjen majd egy kis halál önmagamnak, … Olvasd tovább
halványkék az ég alja mint tündérszárnyak leheletnyi hártyája finom szálból szőtt testedhez simuló selyem ahogy Nap Atya lassan kél keleten úgy lesz e szín halovány sárga akár árva nárcisz hűvös kert sarkában miközben a Föld forog tovább a Fény végül … Olvasd tovább
pereg a film szerelmesek oltják kínzó vágyuk pereg a film eszembe jut egy forró éjszaka pereg a film érzem lüktető tested, csókod izzó leheleted pereg a film kezem vándor újra és újra felfedezi rejtett titkaid pereg a film közben élvezem … Olvasd tovább
Barna hajad, barna hajad ujjaim közt morzsolom, miközben puha száddal lingamomat csókolod. Puha szádat, puha szádat nyomod ajkamhoz, s fürge nyelved, ahogyan enyémet csapkodod. Fürge nyelved, fürge nyelved táncol nyakamon, bőrömön érzem, egészen beleborzongok. Kék szemeid, kék szemeid, mint az … Olvasd tovább
Ó, mennyire tetszik nekem! Jóképű, sármos és üde! Hajának ezüst csillogása elvakít néha egészen. Szemének tüze melegít ha fázom, tekintete átölel. Szája szegletében mosoly bujkál mindig, huncutul. Hangjával elbűvöl, s kérnie sem kell: övé leszek bármikor. Úgy szeretném! Olyan nagyon! … Olvasd tovább
Szeretet-rabság tart fogva. Láthatatlan láncok kötnek gúzsba. Szinte észre sem veszed: NEM VAGY SZABAD! De hisz mért is tennéd; szeretsz, s szeretnek téged. Mégis: csíkos rabruhád beleégetve bőrödbe fénylik fel az egekbe. Szeretsz. Félsz. Féltesz. Nem azt, akit szeretsz! Ó, … Olvasd tovább
Nyitott könyv vagyok. Laptalan. Belül nincs semmi. Csak én magam. Üres burok, betűk és sejtelmes mondatok mind hiányoznak. Üreges, révedő tekintet. Rád bámul, mégse téged néz. Az életünk elszalad. Hol van a remény? Kalocsa, 2008. 10. 29. … Olvasd tovább
Széllel szállok táncot járok falevél a párom Forgunk-pörgünk körbe-körbe repülünk az égbe Széllé lettem szállok messze por előttem por mögöttem szabad vagyok semmi sincsen mi megállítani merészelne Járok-kelek hegyen-völgyön hajót hajtok tengereken ha akarom elsöpörlek Föld színéről végleg téged Széllé … Olvasd tovább
Itt a bohóc! Nevessetek! Azért vagyok! Feledjetek bánatot! Elég, ha én sírok láthatatlanul! Nem kell tudni bajomat! Érezzétek jól magatokat! Két kézzel szórom kacajnak gyöngyeit! Nevessetek! Vigadjatok! Rajta! ..rajtam… De nem baj ez! Hisz bohóc vagyok! Lehet, annak is születtem! … Olvasd tovább
Fúj a hideg szél, fújdogál. Hogy miért? bár tudnám! Hideg szelek fújnak, Engem már el is fújtak! Fagyoskodva küszködöm A hideg szelekkel, S reménykedem, Majdcsak jönnek jobb, Melegebb szelek! Foktő, 1983. 02. 21. … Olvasd tovább