2017. január 12. 19:36

Ma szerencsére visszataláltam önmagamhoz.
Az éjszakai álmom megint mozgalmas volt, de már annyira sem emlékszem rá, mint a tegnapira. Inkább egy érzés maradt meg belőle, és Gáborral volt valami kavarás. És büdös volt. Olyan igazi áporodott szemétszag.
Ma nem dolgoztam. Mégis úgy elment a nap, hogy ihaj-csuhaj. Apám miatt voltam szabin.
Olvastam a legutóbbi shoudot.
Kicsit henyéltem, több jobban esett volna.
Délután kimentem anyámhoz, de öcsémékkel már mindent elrendeztek.
Apám porrá vált.
Egy maréknyi por maradt belőle. Erről is írni kellene már.
Kimentem a Dunára megnézni a nevezetes jégzajlást. Valóban bámulatos látvány volt.
Levágattam a hajam, és ismét bebizonyosodott, hogy az emberek tudnak arról, hogy jógaórát tartok.
Nem is tudom, hétfőn megtartsam-e. Ha beszélek, még mindig krahácsolok. Majd lélegzem rá.

Következő naplóbejegyzés: 2017. január 13. (nem számít)
Összes naplóbejegyzés: egy mester naplója
Jelszó a jelszóval védett tartalmakhoz: Elfogadom!