Gyufa sercen. Kis láng lobban. Gyertya fénye feltámad, elárasztja szobámat. Lobog lángja, lágyan, lassan. Táncot ropnak ottan mostan Fénytündérek sebbel-lobbal. Jobbra ing, majd balra is; karcsú testük meghajlik. Élet-táncuk szikrát gyújt, melegíti lelkünk így. Fénytündérek kinyújtóznak, karjuk égig ér, vörös-sárga … Olvasd tovább
Ébredés Éjszakát harap a Nap Lassan hajnal van Egyre fogy a sötét Ahogy nő a fénykorona Harsan víg madárdal Ezer hangú szimfónia Megtölti párnám hamar S álmom múlt ködébe vész Felébredek Egy újabb napot élhetek…. Kalocsa, 2010. július 25. Megjelent: … Olvasd tovább
elmerültem időtlen ködben ártatlanságom elveszett hát tűz moraja zúg odalent a semmi némaságot kiált meztelen igazság éled tű fokán átjutni nehéz lesz de bánat ne ülje meg lelked tiéd lehet minden csak csendben kérned kell Kalocsa, 2013. 12. 22. … Olvasd tovább
örvényben szédülök húz a mélybe egyre már nem vagyok biztos pont senkinek, semminek lehet a végén majd két szék közül a pad alá esek minden fájó és semmi se jó minden kellene de csak semmi kapható körbe-körbe saját farkát kergető … Olvasd tovább
itt állok a Mindenségben talpam lágyan süpped a nincs áttetsző füvébe ahogy én itt halkan sétálok lépteim nyomán virágok nyílnak sorban és zöld föveny terem ott hol súlytalan elhaladok széttárom két karom tenyeremből létmagok hullnak öledbe így lésznek utamon színes … Olvasd tovább
Drog Te vagy a drogom. Kellesz, mint víz a sejteknek, akár végtelen fény a léleknek. Hiányod fáj; elvonási tünet a kilátástalanság, karöltve vele mélabú jár. Nem látok, nem hallok, nem élek, ha tőlem messze hálsz. Drog vagy nekem. Függő lettem. … Olvasd tovább
köd itt és ott között ártatlanság moraja zúg lelkünkben égő tűzzel testünk meztelen merül időtlen mindenségből bánat mocsarába de átjuthatsz tű fokán ha megtalálod önmagad Kalocsa, 2013. 12. 26. … Olvasd tovább
Fájt már a lelked? Úgy igazán? Mikor nem tudja az ész, a szív mit csinál? Fájt már a lelked? Mikor jársz föl, alá, céltalan,szobádba és bőrödbe zárva? Érezve, majd szétfeszíti testedet valami vágy? Fájt már a lelked? Hogy nem hallasz, … Olvasd tovább
Hardver vagyok. Néma vas. Winchester az agyam, gerincem alaplap. Ráintegrált látó-kártya két szemem, ha pillám lehunyom, belső film pereg. Fülem ki-bejárat a hangok számára, miket belső hangkártya kódol folyamatosan érthető szavakba. RAM-om néha kihagy már, hiába végtelen a tára, szerencsére … Olvasd tovább
lehettem volna dalnok vagy dalnoknak dalt szerző de jó lett volna talán repülni a zene szárnyán lehettem volna mestere ügyes-bajos gondoknak képviselni pulpitus előtt mondani okos dolgokat lehettem volna festő ki életet ad vászonnak elrepíthetne képzelet megfestett világokba lehettem volna … Olvasd tovább