csókodnak mézes íze köszönt be ma nálam emlékek ködén át merültem el múltban bőrödnek illata csiklandja érzékeim nádszál tested érzem ahogy ölelnek karjaim kezem túr hajadba míg dúl csata mélyben fent nyelvek harca izzítja szerelem-tüzünket édes csókod íze ma így … Olvasd tovább
csókod emléke morzsállik fogaim között bőrünk határai elmosódtak ölelésünk mögött lepedőnk őrzi még nyomait a dalnak szétfolyt múlt jelen jövő míg összeforrva ünnepeltük a hajnalt Kalocsa, 2013. 11. 29. … Olvasd tovább
1. Kellesz, mint életnek VÍZ LEVEGŐ FÉNY nélküled tán még meg is halnék. 2. Fény vagy nekem, ha hozzámérsz, forró fehér bőröd felhevít, tested illatától elbódulok, s ahogy karod ölel, abból tudom, nem egyedül vagyok. 3. Levegőm vagy. Ha tehetném, … Olvasd tovább
Csillagként ragyog a szemed – ha rámnézel, tudom, Te is úgy szeretsz – gyere érints meg, szárnyaljunk együtt – az égbe fel, mikor testünk összeér – a mélyben lent. Olyan jó veled, oly nagyon jó, elmondani nem lehet, olyan jó! … Olvasd tovább
Száraz falevélként peregnek ajkaimon a hangok, s hullanak hangtalan lábaid elé: oly nagyon szeretlek! De mit mond e szó? Elmondja vajon neked, hogy szíved minden dobbanását érzem, ha közel vagy, és ha távol, úgy is? Tudod belőle, hogy hiányzol, ha … Olvasd tovább
Bújj hozzám, ölelj át! Sötét égen nem ragyog egy csillag se rám. Bújj hozzám, szorosan ölelj át! Tested melegítsen ezen az éjszakán. Bújj hozzám, ölelj át! Érezni akarja vágyad minden porcikám. Bújj hozzám, ölelj át! Egyek legyünk most, és mindig … Olvasd tovább
– Június akárhányadika, Budapest Hajnalodik. A Gellért-hegy csúcsán álmosan nyújtózik a pesti oldalról csak törpének látszó, szabadságnak állított szobor. Az út nedves a korai esőtől, és amíg a taxit várjuk, igyekszünk magunkhoz térni az éjszakai klub okozta kábulatból. Aztán a … Olvasd tovább
lelked sötét mélyén mondd, mit találsz? minden ajtót kinyitni, bátor vagy-e komám? ám de ne hagyj ki egyet sem, erős légy, tizedik előtt vissza ne lépj! itt őrzöd mindazt, mi benned őröl rég; itt lakik minden, mi általad szenvedés; nézz … Olvasd tovább
ott, hol repkény fut falakon ott, hol talpam alatt rozsdás göröngy gurul tova ott, igen, ott hasadt szét az ég kék ege alattam s hulltam le reménytelen szerelmek honába izzó vágy-indák fonták körbe törékeny nem-létemet s a szívem, ó, az … Olvasd tovább
forró a bőröd éget a vágy holdvilág tölti be most a szobát izzad a test nyirkos az ágy két külön lélek most egyé vált nem őrzi más az éj nyomát mint gyűrt lepedő és a holdsugár forró a bőröd éget … Olvasd tovább