szeretem ezt a kabátot

évek óta hordom

hideg ha ölel
melegen tart
áldás ha hull
száraz maradok
de ha száz ágra
süt a Nap őszi
tereken
kitárul és engedi
a meleget
hozzám

foszlik már itt-ott
és szakad

megválni tőle
mégsincs szívem
mert hozzámnőtt
egészen

zsebei rejtekén
elfér minden
mi férfiember
magával kell
vigyen

ez már majdnem
szerelem

míg forró kávém
melengeti tenyerem
szemben a széken
csak néz ő
szeliden

szürke kabát

hű társam

jer velem még
tovább

míg vakít a hó a hegyeken

Budapest, 2018.január 20.