szemed tengerében
ott vagyok
az ég kékje
rajta átragyog
és elveszek bennük én
mit látsz belőlem
káprázat csupán
nem való
apró
rezgés a mindenség
végtelen fonatán
illúzió a világ
semmi más
csupasz
meztelen
létezés napról
napra
évről évre
létről létre
véget nem érőn
soha már
rám nézel
látom ahogy elveszek
benned
szemed kékjében
és elveszel bennem
te
barna föld
zöld mezők
smaragd városok
tündöklő fényében
bennem
egyek vagyunk hát
ahogy eddig is
és
ahogy mindig
ezután
Theos, Most
Hasonló versek: lélek, szerelem
Könyv: Test és lélek, Csillaglélek
Pingback: szemed tengerében – MIXTA