hegyek ölelő karjában
a Hargita tetején
kopjafák sokaságán
trikolórt lenget a szél

e földnek közepén
eszedbe jut talán
ki birtokol, semmilye sincs
és csalfa a ragaszkodás

emberi tett és gondolat
ha másoknak nem használ
nem ér semmit biza
majd megérti a világ

itt szabad vagy, mégis rab
fogvatart az emlékezés
de terhed itt hagyhatod
elemészti azt a korai tél

hegyek ölelő karjában
a Hargita tetején
nincs más, csak szél
nap, eső, és hó
és a lelkedben
földöntúli fény

Kiskőrös, 2013. augusztus 29.

Megjelent: Verselő Antológia 2013, 232. oldal

Kép: http://kepguru.hu/foto/137234/madarasi-hargita-erdely