csónakomban fekszem
lágyan ringat a víz
felettem a kék égbolt
most rám kacsint

csónakomban fekszem
halkan csobban a víz
mélykék éjszaka felettem
álmot hoz most
révedő szememre

csónakomban fekszem
alattam már néma a mély
míg belül álmodom
átölel a végtelen

Kalocsa, 2017. december 2.

Hasonló versek: lélek