csak ülök itt kinn a padon révedek párás távolok világába csak ülök a padon kinn míg tenger zúg lágyan parti homokon … Olvasd tovább
Címke archivum: lélek
éjfél múlt épp visszafekszem az ágyba mielőtt szemem lecsukom még látom a már fogyásnak indult telihold sápadt fényét a fűre vetődni … Olvasd tovább
ahogy a Nap ragyog úgy ragyogsz Te rám szíved melege betölti szobám fényedben fürdőzöm szüntelen — … Olvasd tovább
angyal vagyok – szóltál s vállamra hajtottad fejed fürtjeid lágyan omlottak szét körülöttem csak némán ültünk ott és ülünk tán azóta is … Olvasd tovább
szemed tengerében ott vagyok az ég kékje rajta átragyog és elveszek bennük én … Olvasd tovább
árnyak falakon lógnak lesnek utcákon tereken … Olvasd tovább
öledben megbújni jó csak vagyok és csak lélegzem körülöttem őselemek millió molekulája és nem kérdezi senki sem miért létezem … Olvasd tovább
gondolatszárnyakon száll az éj odakünn egy tücsök zenél vidáman húzza a nótát körben csillagok ülnek némán … Olvasd tovább
a csillagokon túl vár rád egy szebb világ lelked ott érzi igazán csak jól magát hol nincs idő nincs tér és nincsenek csodák lelkek vannak csupán meg a végtelen szabadság Kalocsa, 1999. március 19. Hasonló versek: lélek, kezdetek Könyv: Csillaglélek … Olvasd tovább
aranyhajszál a szélben suhan lágyan tova míg csermely halkan zubog köveken a léha … Olvasd tovább