Sokszor halljuk, mi Shaumbrák: az irányítás elengedése a legfontosabb, mert akkor vagy a legnagyobb bizalomban és a szeretetben benne, amit önmagadnak adsz.
Akkor tudsz igazán azzá válni, aki vagy: Teremtővé.

Kép: http://drawingnightmare.deviantart.com

Amíg te akarod kézben tartani a dolgokat, amíg fontosak a külső elvárások, amíg nem vagy képes megengedni az energiának, hogy a semleges állapotból teremtő erővé váljon, addig csak manipulálsz legföljebb, de nem teremtesz.
Vagy, ha ami az életedben történik így, az is tekinthető akár teremtésnek is, de nem biztos, hogy ínyedre van.
Nos, milyen is az, amikor az irányítás elengedése helyett kézbe akarod venni a dolgok menetét, mert Te majd jobban tudod?

Péntek délelőtt, egy megbeszélésre igyekszem, aminek nagy jelentőséget tulajdonítok, és fontos állomásnak a jelenlegi életemben.
Persze, mire a találkozóhelyhez közeledem, beáll a forgalom a fővárosban, és persze, jól kitaláltam, hogy a főutakat használom majd, mert milyen régen jártam arra.

Igen, régen jártam arra, hát nézegethetem is az utcát.
200 méter 10 perc alatt.
Nagy levegő. Többször. Mert ugye, megengedünk, hagyjuk átáramlani.
De a fenébe is!
Alig egy óra múlva ott kellene lenni, és a gps szerint ugyan már csak 15 km körüli a hátralévő út, de ilyen tempó mellett az nem fog menni, hogy az eredeti tervnek megfelelően tömegközlekedéssel közelítsem meg a helyszínt.

Hiába veszek nagy levegőt, már-már szédülésig, a sor csak nem halad csigatempónál gyorsabban.
Nos, nincs más hátra, most nem lehet szó az irányítás elengedése gyakorlásáról, nosza, eltérek a tervezett útiránytól.
A gps háborog, de újratervez.

Megyek, részben az orrom után, részben a gps után.

Ismerős utcákra kerülök. A helyszín megközelítéséhez jobbra kellene fordulni. Persze, látom, hogy ott a kötelező haladási irányt jelző tábla, hogy csak egyenesen lehet. Mit nekem az! Most vészhelyzet van, különben is, minek ez a tábla ide, biztos, csak kinn felejtették, tökéletesen lehet jobbra is fordulni. Minek van ez itt egyáltalán? Meg aztán, épp előttem másik két sofőr is fordult ugyanott jobbra. Biztosan jobban tudják, hogy mégis lehet arra menni, mint én, vagy a tábla. Ha egyenes megyek, fogalmam sincs, hova jutok, a gps meg ma már kétszer átvert, mert egészen másfelé akart vinni, mint ahova én igyekszem, úgyhogy nem nagyon szeretnék rá hallgatni.

Szóval, jobbra… és voálá! Innentől már menni fog a dolog, és a gps is végre azt mondja, ami nekem is tetszik.

Kép: http://oo-rein-oo.deviantart.com

Jóval hamarabb odaértem a találkozó színhelyére. Majdnem egy órát várakoztam.

Mondom: majdnem egy órát!

A találkozó rendben és sikeresen lezajlott.

Kedden egy levél várt a fővárosból. Egy polgármesteri hivataltól. Mi a nyavalya lehet?

Nos, az irányítás elengedése nem történt meg pénteken, ezt szépen beáraztam magamnak, és csinos kis összegről érkezett befizetési csekk.
Nem bíztam rá magamat magamra; idő is maradt, minek kellett rohanni? Minek kalkulálni? Minek erőből lenyomni a dolgokat? Minek, kinek kellene bármit is bizonyítani? És ha becsúszik valami? Akár egy kis késés is? Akkor sem dől össze világ.

Így viszont… néhány bankó átáramlik a zsebemből olyan helyre, aminél jobbat is el tudtam volna képzelni nekik.

Szóval, az irányítás elengedése, ha nem hagyod, hogy megtörténjen, így tud működni a mindennapjaidban.
Irányíts, ha akarsz, de ne csodálkozz semmin! És persze, vond le a tanulságot, és röhögj egy jót magadon!

Engedd el az irányítást, bízz feltétel nélkül önmagadban, és csupa csodában gyönyörködhetsz!

Hm… és a pénzed is nálad marad… 🙂