Válasz
újra meghalok sárgálló kacagással hullok alá Hasonló versek: lélek, halálversek … Olvasd tovább
Címke archivum: elmúlás
szikrák a szélben szikrák a szélben szállnak feléd költöző lelkek csapata lép mennek e létből új lét felé … Olvasd tovább
fürdőt vesz a Nap fürdőt vesz a Nap míg nyugovóra tér alámerül tenger hűs vizében még majd búcsút int s átveszi helyét csillagokkal tarkított éjszakai kék Kalocsa, 2015. 02. 03. … Olvasd tovább
Könyvbemutató, Kiskőrös 2015. január 22. napján, a Magyar Kultúra Napja alkalmából Kiskőrösön jártunk, ahol a Könyvtár szervezésében, a Zsinagóga épületében vehettek részt az érdeklődők egy 1 órás utazáson, melynek során ízelítőt kaptak a Csillaglélek verseiből, továbbá megtudhatták a versek keletkezésének … Olvasd tovább
Minden rendben van! 2008. december 4. A naptár az asztalon ezt mutatja a fehér csempék hideg rezgésében. December négy… ugyanaz a nap… De most nincs lehetőség a dátumon merengeni. Indulni kell. Elment a magzatvíz. Az ágy kényelmetlen. Kemény. A nyomás … Olvasd tovább
nevem nincs vagyok semmi és vagyok minden porszem egy atomod része az örökkévalóságra készen vagyok kő-morzsa hegyrengetegben felhő-csepp szabad kék égen fának egy csöpp vére bejárva útját gyökérbe, levélbe egysejtű mitokondriuma minden állat őse teremtő erő romboló hatalom ősrobbanás maga … Olvasd tovább
Csillag-lélek Csillagok közt születtem. Anyám volt a Hold, Apám volt a Nap. Ők ringattak, ha bánatos voltam. Gyermekfejjel csodáltam a mindenség szavát, galaxisok rejtekében láttam száz csodát. Aztán egy napon a Földre kerültem, ember-szülők első gyermeke lettem Nevelgettek, tanítgattak, felnőtt … Olvasd tovább
Földhöz ragadt gondolat Fényt hányt a Hold a lépcsőre. Azon taposok. Vonszolom sejtjeim fel a fokokon. Elfáradtam, öreg is vagyok. Odafönn várnak rám szebb napok. Ezt mondják az okosok. Én inkább itt élvezném, amit lehet, s addig, míg el nem … Olvasd tovább
megnyúltak az árnyak kopaszodnak ágak bágyadt fényű napsugár simogat még lágyan nedves-fű pamlagon alusznak levelek barnán pöndörödő elmúlt életek magános darázs zümmög szárak közt étket keres tán hiába hideg jön megnyúltak az árnyak novemberre járnak alig-meleg napsugár cirógat még lágyan … Olvasd tovább
ott, hol repkény fut falakon ott, hol talpam alatt rozsdás göröngy gurul tova ott, igen, ott hasadt szét az ég kék ege alattam s hulltam le reménytelen szerelmek honába izzó vágy-indák fonták körbe törékeny nem-létemet s a szívem, ó, az … Olvasd tovább