Milyen lehet, amikor tüdőm utolsót lélegez? Milyen lehet, mikor szívem egy utolsót ver? Milyen lehet, amikor szemem fénye tompa lesz? Milyen lehet, mikor izmom végleg elernyed? Milyen lehet, amikor testem többé nem lakhelyem? Milyen lehet, mikor lelkem új világra lel? … Olvasd tovább
Isten tudatában – 3. Minden történet ismétlődik. Mindig. És sokszor. Évről évre, életről életre. Mert a lélek tapasztalni vágy. Tapasztalni, önmagát. Azt, hogy mit tud kihozni az adott életéből. Mit, és milyen szinten, És az mennyire van összhangban a Tervvel. … Olvasd tovább
Isten tudatában – 2. A félelem a szeretet másik arca. Ha nem lenne, szeretet sem lehetne. Ha nem tudnád, mi a félelem, és mi a fájdalom, fogalmad sem volna arról, mi az öröm, és mi a szeretet. Ha nem tapasztalatod … Olvasd tovább
Isten tudatában – 1. Minden tettedet a szeretet hassa át. Mondhatod a magad igazságát, ha azt úgy teszed, hogy nem támadó szándék vezérel. Vizsgálhatod a világ dolgait a saját szűrődön keresztül, ha nem tekinted ezt a szűrőt mindenek felett állónak … Olvasd tovább
fáradt vagyok az ölelésre és fáradt a meghalásra fáradt vagyok az értelemre és fáradt a káoszra létem lüktet ereimben a lélek rejtve lép Én csak vagyok itt és várom az új mesét mi talán vigaszt ad vagy utat mutat de … Olvasd tovább
Szeretet-rabság tart fogva. Láthatatlan láncok kötnek gúzsba. Szinte észre sem veszed: NEM VAGY SZABAD! De hisz mért is tennéd; szeretsz, s szeretnek téged. Mégis: csíkos rabruhád beleégetve bőrödbe fénylik fel az egekbe. Szeretsz. Félsz. Féltesz. Nem azt, akit szeretsz! Ó, … Olvasd tovább
fényem ragyog éjsötétben felviláglik magos égbe messze viszi éter mélye ha meglátod vedd át tőlem fényem ragyog szürkeségben dalom hatol éj mélyére messze viszi légnek éle hogyha hallod dúdold vélem fényem izzik, napvilágom hatol át a sejtmembránon mégha nem is … Olvasd tovább
van ott fenn valami a csillagokban hová húz a lélek ha nyári éjen föltekintesz van ott fenn valami a csillagokban hol a Tejút íve hív ha téli éjen rádborulnak van ott fenn valami a csillagokban mi ott van Mindenekben ó, … Olvasd tovább
ősóceán partján zenélnek habok táncot járnak közben csillagok tűz szikrája vörösben izzik ott talp alatt simogat lágy homok égig érnek kezek összefonódva alant a föld fenn a boltozat fénylő orcákon kél öröm sorra szívek így válnak eggyé mostan ősóceán partján … Olvasd tovább
vagyok az ég vagyok a föld vagyok a fény vagyok az éj vagyok az itt vagyok az ott vagyok az élet vagyok a múlt vagyok a kint vagyok a bent vagyok a márvány és vagyok a posvány ott vagyok a … Olvasd tovább