Válasz
éjszaka indultam el a város fényben suhant és lassan elmaradt mögöttem míg az utolsó lámpa is kialudt a visszapillantó tükörben … Olvasd tovább
Címke archivum: éjszaka
ajkamra forr minden szó mikor felmerül bennem az első csók mit tőled kaptam azon az éjjelen ott álltunk kaputok előtt hozzám simultál reszketőn … Olvasd tovább
színház után lüktet a város még fiatal az éj korai tavaszban leskelődöm én mintha volnék idegen ki most e bolygóra leszállt körülnézni és csodálni színes pesti éjszakát … Olvasd tovább
fürdőt vesz a Nap fürdőt vesz a Nap míg nyugovóra tér alámerül tenger hűs vizében még majd búcsút int s átveszi helyét csillagokkal tarkított éjszakai kék Kalocsa, 2015. 02. 03. … Olvasd tovább
Reggelente nehezen bútolok fel; néha van, hogy fél délelőtt frissítésre vágyik belső szoftverem. Optikám csak félig nyitva ilyenkor, s gondolkodnom kell azon, vajon fiú-e, vagy lány vagyok. Bezzeg estére kelvén az idő, a program ezerrel felpörög, úgy kell lelőni, hogy … Olvasd tovább
és puha éj betakar Valami ősi, vad, buja tűz ég benned kedves! Ahogy hozzám nyomod forró öled, felforralsz egészen, és húsom cuppanva helyére csusszan, belénk mar a gyönyör, harap, harap, dobál fel s alá éteri teremtő erők hátán. Kéj-hajónk veszettül … Olvasd tovább
1. holdbéli álomban kéjes rikkanások jártak titokban kinn a mezőn villanva szállt fák ága közt a sötét fény, még éjfél előtt 2. éjfélre járt, nyálkás békák kurrogtak, brekegtek a tóban zajongtak mind a poszáták míg csurrant az égi fény 3. … Olvasd tovább
kutyaugatás hasítja szét az éjjel álmokkal teli csendjét hangját messzi viszi szél de nincs válasz rá, minden más aluszik csak én vagyok fenn félálmaim titkos küszöbén átlépve a valóság peremén lehet én ugatok a sötét ég felé Kalocsa, 2008. 02. … Olvasd tovább