puha éjben puha éjben oldódik az ég kékje bőröm izzik lent a mélységben … Olvasd tovább
Címke archivum: születés
A nap 24 órájában magaddal vagy. Senki más nincs veled ennyit. Senki. És soha nem is lesz senki veled ennyit. … Olvasd tovább
Mag vagyok Mag vagyok. Magországban láttam legutóbb napvilágot. Esztendeim száma előrehaladott, de csírából magonccá mostanában válok. Gyökereim nyúlnak Föld Anya ölébe, szár-hajtásom hajt Isten kék egébe. Vagyok kicsinyke pont Univerzum szélibe, mégis szivem kitárva élek közepibe. Nevelem, locsolom, táplálom folyvást … Olvasd tovább
Csillag-lélek Csillagok közt születtem. Anyám volt a Hold, Apám volt a Nap. Ők ringattak, ha bánatos voltam. Gyermekfejjel csodáltam a mindenség szavát, galaxisok rejtekében láttam száz csodát. Aztán egy napon a Földre kerültem, ember-szülők első gyermeke lettem Nevelgettek, tanítgattak, felnőtt … Olvasd tovább
Ébredés Éjszakát harap a Nap Lassan hajnal van Egyre fogy a sötét Ahogy nő a fénykorona Harsan víg madárdal Ezer hangú szimfónia Megtölti párnám hamar S álmom múlt ködébe vész Felébredek Egy újabb napot élhetek…. Kalocsa, 2010. július 25. Megjelent: … Olvasd tovább
köd itt és ott között ártatlanság moraja zúg lelkünkben égő tűzzel testünk meztelen merül időtlen mindenségből bánat mocsarába de átjuthatsz tű fokán ha megtalálod önmagad Kalocsa, 2013. 12. 26. … Olvasd tovább
Kezdetben Kezdetben, mint sejt, léteztem; egy tű hegyénél voltam kevesebb, mégis bennem élt az egész Világmindenség. Anyám terébe befogadta Apám teremtő erejét, (e célra őket választottam én), így méhében egy Szent Pillanatban Létrejöttem, mikor az ősrobbanás kitört az anyagban. Azzá … Olvasd tovább
Akkor születtem, mikor anyám világra hozott. Átlökött, s én átbújtam csontjai között. Mint illik az egy rákhoz, farral jöttem elő. Burokban, ráadásul, mert ez így nyerő. Vagyok; lélegzem, van még bennem életerő, bár éveim számai peregnek, lassan az est jő. … Olvasd tovább