elveszek két karod közt öled magába fogad megszünik a világ mi vagyunk most csak óceán-mély lebegés néha csillan fény az is szemsugár az is tiéd elveszel két karom közt egy végtelen zuhanás nem hallja senki sem szívem sikolyát elég ha … Olvasd tovább
hullámzó óceán a mező virágok szirmain ott szerelem ül gyere mellém kedves csókodtól a föld is megrészegül telihold fénye éjsötétben hajad ahogy szétterül hozzád hajlok gyönge ágként és újra eggyé leszünk szerelemvirágok nyílnak ott hol lépted elhalad eső hull – … Olvasd tovább
Emlékszem a parti homok aranysárga ragyogására a kelő napfényben. Emlékszem, ahogy a tenger lankadatlan csapódik a partra, a muzsikára, amit játszik közben. Emlékszem a kis kunyhókra, amik ott sorakoznak még ma is emlékeimben a víz közelében, közöttük hálók kifeszítve száradnak. … Olvasd tovább
Ringat, ringat kis hajó lágyan engemet, elvisz, elvisz égkék tengeren. A világot bejárom amerre csak lehet – kicsi szívem azért otthon van veletek. Ha utam majd véget ér, kicsi hajóm megkérem: – Hazafelé vigyél! Ott vár rám apu, anyu és … Olvasd tovább