Szeptemberi nyárban
fürdenek a fák ma,
nap-aranyban, ezüst-kékben
tündökölnek házak.

Meleg van most nagyon,
üldögélve padon,
árnyékban, bírod
a vénasszonyok nyarát.

Mézes-ízek szádban,
szőlős-illatok,
oltod szomjadat
óborral, finom!

Így telnek a napok,
de talán te is tudod:
eljő majd a holnap,
s jőnek majd a fagyok!