Mégis

Én vagyok a hülye! Minek megyek bele olyanba, mi eleve teljesen lehetetlen! S várom a csodát! De az nem jön ám! Nem úgy van az, hogy könnyű legyen! Szenvedni kell, kegyetlen, szüntelen! Érezni, ahogy mar a fájdalom a lelkedben! Ahogy … Olvasd tovább

Örvény

örvényben szédülök húz a mélybe egyre már nem vagyok biztos pont senkinek, semminek lehet a végén majd két szék közül a pad alá esek minden fájó és semmi se jó minden kellene de csak semmi kapható körbe-körbe saját farkát kergető … Olvasd tovább

Drog

Drog Te vagy a drogom. Kellesz, mint víz a sejteknek, akár végtelen fény a léleknek. Hiányod fáj; elvonási tünet a kilátástalanság, karöltve vele mélabú jár. Nem látok, nem hallok, nem élek, ha tőlem messze hálsz. Drog vagy nekem. Függő lettem. … Olvasd tovább

Hajnalodik

Hajnalodik Fölbukkant a nap a hegyek csúcsa felett, szívem gondolata Tefeléd vezet. Kezed a kezemben, szíved a szívemben, egy-test-lélekben sétálunk csendesen. Boldog hajnal, ne menj el soha! Erősen fogom a kezed, örökké Tiéd leszek! Bárcsak mindig már ilyen hajnal volna! … Olvasd tovább

Csak álom volt

Egy csendes nyári alkonyon sétáltunk a parkban, s minden fa halkan suttogott: – Ó, milyen boldogok! Két karom lágyan átölelt, lelkem a lelkedhez ért, s ajkam vágytól remegett egyetlen csókodért! Egy csendes nyári alkonyon nagyon boldog voltam, de ó, csalóka … Olvasd tovább

újra magam vagyok

csókodnak mézes íze köszönt be ma nálam emlékek ködén át merültem el múltban bőrödnek illata csiklandja érzékeim nádszál tested érzem ahogy ölelnek karjaim kezem túr hajadba míg dúl csata mélyben fent nyelvek harca izzítja szerelem-tüzünket édes csókod íze ma így … Olvasd tovább

szerelem-emlék 2

csókod emléke morzsállik fogaim között bőrünk határai elmosódtak ölelésünk mögött lepedőnk őrzi még nyomait a dalnak szétfolyt múlt jelen jövő míg összeforrva ünnepeltük a hajnalt Kalocsa, 2013. 11. 29. … Olvasd tovább

Szimbiózis

1. Kellesz, mint életnek VÍZ LEVEGŐ FÉNY nélküled tán még meg is halnék. 2. Fény vagy nekem, ha hozzámérsz, forró fehér bőröd felhevít, tested illatától elbódulok, s ahogy karod ölel, abból tudom, nem egyedül vagyok. 3. Levegőm vagy. Ha tehetném, … Olvasd tovább

Olyan jó veled!

Csillagként ragyog a szemed – ha rámnézel, tudom, Te is úgy szeretsz – gyere érints meg, szárnyaljunk együtt – az égbe fel, mikor testünk összeér – a mélyben lent. Olyan jó veled, oly nagyon jó, elmondani nem lehet, olyan jó! … Olvasd tovább

Néha

Néha szeretnélek gyűlölni! Útálkozva gondolni rád! Kitépni szívemből szívedet, rád zúdítani a világ összes haragját! De minderre képtelen vagyok. Mert több vagy nekem, mint az élet. Kalocsa, 2008. október 26. Megjelent: Verselő Antológia 2010., 263. oldal VAN 2010 … Olvasd tovább