lehettem volna dalnok vagy dalnoknak dalt szerző de jó lett volna talán repülni a zene szárnyán lehettem volna mestere ügyes-bajos gondoknak képviselni pulpitus előtt mondani okos dolgokat lehettem volna festő ki életet ad vászonnak elrepíthetne képzelet megfestett világokba lehettem volna … Olvasd tovább
Tarka pille libben erre meg arra, ezer virág szökken most hirtelen szárba. Libbenj, pille, fel az égre, virágról virágra, s köszöntse a májust gyönyörű madárdal; zengjen a nóta, zengjen a fütty: vígabb lesz lelkünk, mert örülünk! Megjelent a Verselő Antológia … Olvasd tovább
Csipp-csöpp, csöppen a csöpp; ázunk-fázunk, nincs kabátunk, csurom víz lett végig a hátunk. Vége a télnek, olvad a hó, jön már a tavasz, halihó! Kibújunk a hideg földből, simogat a napsugár, köszönti a meleget ezernyi hóvirág! Megjelent: Verselő Antológia … Olvasd tovább
Sorsod Tiéd. Te döntesz fölötte. Körülményeidet, eseményeidet Te teremted. Akár tudomást veszel róla, akár nem. Teremtő vagy. Saját Világot Teremtő (SVT). A mennyországot is megteremtheted. Vagy bármi mást, mindig magadnak. És választhatod a sodródást is, ahogy a folyó sodorja magával … Olvasd tovább
Decemberben, hatodikán, izgalommal telve vár rád sok millió kisgyerek, bízva abban, hogy a neve csak a jók könyvében szerepel. Kiscipőbe, kiscsizmába csoki, dió, mogyoró, rosszabbaknak csak virgács jár, tudja ezt jól Télapó. Egész évben várva várunk, s ha közeleg az … Olvasd tovább
Táncot jár a fák közt Ősz Tündér. Egy ütemre zizzen ezernyi levél. Napfény villan át az ágakon, szekrényemből kiugrik a kabátom. Beköszön már az ablakon november, reggel a fűszálakon dér rezeg. Oda a nyár, oda sok kacaj, ám Ősz Tündérrel … Olvasd tovább
A minap érdekes megtapasztalásban volt részem. És erről a reinkarnáció jutott eszembe. Már régóta szemezgettem azzal, hogy kipróbálom magam egy kalandparkban. Most megtettem. Kezdődött a beöltöztetéssel. Aztán az oktatás, egy próbapályán. Amint ez megvolt, azt mondták, hajrá! Ha gond van, … Olvasd tovább
lenn mélyen lenn mélyen hol összeér a két test hullámok élednek utat nyitva kéjnek hullámok ébrednek összefűzni minket lenn mélyen hol eggyé vált a két test már nincs te és nincs én mi lettünk már így az Egy s mint … Olvasd tovább
Ősz borult a tájra, zsonganak színei. Hallani is hangjuk: itt egy sárga kiált, ott meg piros jajdul, és van olyan, ki rozsda-hangon mordul; de beszél a zöld is, ám hangja egyre halkul. Bárcsak mindenki hallaná lelkével az ősz énekét, s … Olvasd tovább
Kacagásod Apró, színes üveggyöngyök gurulnak szerteszét kacagásod nyomán, Kedvesem, s elmúlik minden rossz emlék, tőlem fájó jelenvaló, bántó szándék, mint ahogy kipukkad a levegőben vígan szálló szivárványos szappanbuborék, széjjelhintve cseppjeit mindenfelé. Kalocsa, 2010. 03. 27. Megjelent: Verselő Antológia … Olvasd tovább