újra magam vagyok

csókodnak mézes íze köszönt be ma nálam emlékek ködén át merültem el múltban bőrödnek illata csiklandja érzékeim nádszál tested érzem ahogy ölelnek karjaim kezem túr hajadba míg dúl csata mélyben fent nyelvek harca izzítja szerelem-tüzünket édes csókod íze ma így … Olvasd tovább

estées*

A) Az óra a kis konyha szürkülő fényében könyörtelenül mondta a magáét: klatty-klatty-klatty…teltek a másodpercek, visszavonhatatlanul, monotonon. A mutatók folyamatosan erőt merítettek a szerkezet belsejében megbúvó akkumulátorból. Az asszony, aki alacsony termetű volt, átlagos testalkatú, rövid, sötétbarna hajjal megáldva, izzó … Olvasd tovább