néha csak

néha csak szeretnék elnézni fák lombja fölött a semmibe bambán néha csak ülnék zsivajgó patakban kövek sikamlós peremén csöndbe burkolva magam néha csak feküdnék mézillatú réteken némán tűnődve fodros felhők megannyi alakján néha csak arra vágyom magam legyek az egész … Olvasd tovább

ott vagyok

ott vagyok a mindenekben csillag ragyogása én vagyok mosoly orcád szegletében állad kecses vonala érintés bőrödön fénytörés idegpályáidon s ó egek a lélegzeted az is én vagyok zöld levél a fán őszi hullása meg a havazás fürdés nyári hőségben hűs … Olvasd tovább

feloldódni

feloldódni az est kékjében feloldódni nyugvó Nap sugarában eggyé lenni lilájával hagyni hogy átöleljen sárgája feloldódni levegőben lélegzetről lélegzetre elmerülni víz mélyén ringatózni csendesen átölelne a minden betölteném a semmit magamban lenni mindig mindig feloldódni vágyom a létben Most Kalocsa, … Olvasd tovább

miféle anyag vagyok én

miféle anyag vagyok én hogy nem érdekel gazdagság fény földi hívságok miért mások ölre mennek miféle anyag vagyok én nincs bennem tisztelet rajongás másokért nem érdekel ősök sora csontjaik nélkülem porladnak rideg föld alatt miféle anyag vagyok én hazám csak … Olvasd tovább

elfeledett angyal

elfeledett angyal áll előttem elfeledett élet százával mögötte szárnya elveszett az úton valahol istenszikrája épp’ hogy pislákol nem tudja miért hogyan tér vissza mindig a létbe még arra sincs gondja élete csalóka árnykép egyszer eljut oda ahová elindult bár lehet … Olvasd tovább