ha önmagamnak lennék szeretője élvezném perceink nagyon nekem állna össze minden este saját önös-galaxisom ölelném magamat tán oly hevesen hogy érezzem a bőrketrec mily kevés nekem odabújnék velem-vívott szerelem-csaták után hozzám s hagynám, karjaimban érjen majd egy kis halál önmagamnak, … Olvasd tovább →