Válasz
fészket rakott a köd fák ágai közt minden fia-lánya beleköltözött Hasonló versek: természet … Olvasd tovább
Címke archivum: kortárs költészet
magamra húzom az éjszakát betakar puhán lágy paplan lehajtom fejem Hold a párnám álomba ringatom magam Hasonló versek: lélek … Olvasd tovább
éj hűvöse takar be engem reszkető ágaim a Hold felé nyújtóznak némán … Olvasd tovább
ahogy a Nap ragyog úgy ragyogsz Te rám szíved melege betölti szobám fényedben fürdőzöm szüntelen — … Olvasd tovább
angyal vagyok – szóltál s vállamra hajtottad fejed fürtjeid lágyan omlottak szét körülöttem csak némán ültünk ott és ülünk tán azóta is … Olvasd tovább
szemed tengerében ott vagyok az ég kékje rajta átragyog és elveszek bennük én … Olvasd tovább
derengő fénnyel pihen meg retinámon a reggeli Nap hozzád bújok követem tested vonalát egy ívben hajlunk összesimulva … Olvasd tovább
elsőt cseppen a csepp reggel ablakon néz be a Nap és rezzen bőröm éri a kezed … Olvasd tovább
bekuckóznék veled bekuckóznék veled most félhomályos szoba ölelő karjába miközben szikrák járnak táncot öles farönkökkel … Olvasd tovább
hegy csúcsán áll magányosan zöld fenyő őrzi már rég magasból a mezőt ott áll mikor éjjel Hold sarlója fénylik … Olvasd tovább