újra magam vagyok

csókodnak mézes íze köszönt be ma nálam emlékek ködén át merültem el múltban bőrödnek illata csiklandja érzékeim nádszál tested érzem ahogy ölelnek karjaim kezem túr hajadba míg dúl csata mélyben fent nyelvek harca izzítja szerelem-tüzünket édes csókod íze ma így … Olvasd tovább

szerelem-emlék 2

csókod emléke morzsállik fogaim között bőrünk határai elmosódtak ölelésünk mögött lepedőnk őrzi még nyomait a dalnak szétfolyt múlt jelen jövő míg összeforrva ünnepeltük a hajnalt Kalocsa, 2013. 11. 29. … Olvasd tovább

Gyomorkorgás

Gyomorkorgás Jajj nekem! Lehet, éhen halok! Régen volt reggeli, a hasam úgy korog! Saci is kérdőn néz rám: mi ez az égzengés? Kezem pocimra teszem, hátha így nem hallja senki sem! Jajj, mindjárt éhenhalok! Csengessenek már ki, hadd egyek pár … Olvasd tovább

Bejegyzés

– Június akárhányadika, Budapest Hajnalodik. A Gellért-hegy csúcsán álmosan nyújtózik a pesti oldalról csak törpének látszó, szabadságnak állított szobor. Az út nedves a korai esőtől, és amíg a taxit várjuk, igyekszünk magunkhoz térni az éjszakai klub okozta kábulatból. Aztán a … Olvasd tovább

Halottaimról

Halottaimról Ezer gyertya fénye világít a sötét éjben. Fejfák rezdülnek, a múltba néznek, mélyen. Emlékek gyúlnak a gyertyákkal sorban, szeretteim arcát idézik fel mostan, mindet, kik elmentek; testük egy lett a porral, de a lelkük valahol itt vár a sorban … Olvasd tovább