benned ébredek fel

benned ébredek fel csókod még itt csüng ajkamon forró párnák közé fejemet lehajtom kékbe vált az ébredés mintha születnék éppen most bőrödbe tetoválva folyton ott vagyok érintésem elhal minden hajnalon … Olvasd tovább

Hitrendszerek rabságában

Oly sok ember van, aki hitrendszerek rabságában él. Abban a hitrendszerben, amit maga alkotott magának, és épít, vagy véd folyamatosan, akár bármi áron. Még attól is függetlenül, hogy az a sajátja-e, vagy csupán valaki másét másolja, vagy más kényszeríti rá, … Olvasd tovább

pitymallik

pitymallik az égen lassan halványulnak csillagfények ahogy Napisten ébredezik felhőfodrok széle lóg eső után még rigó fújja világgá reggeli énekét pára száll fák ágai közt fázósan bennük ül a csönd halvány a fény de kél már keleten horizont vöröslik jó … Olvasd tovább

halványkék az ég alja

halványkék az ég alja mint tündérszárnyak leheletnyi hártyája finom szálból szőtt testedhez simuló selyem ahogy Nap Atya lassan kél keleten úgy lesz e szín halovány sárga akár árva nárcisz hűvös kert sarkában miközben a Föld forog tovább a Fény végül … Olvasd tovább

Reggelente

Reggelente nehezen bútolok fel; néha van, hogy fél délelőtt frissítésre vágyik belső szoftverem. Optikám csak félig nyitva ilyenkor, s gondolkodnom kell azon, vajon fiú-e, vagy lány vagyok. Bezzeg estére kelvén az idő, a program ezerrel felpörög, úgy kell lelőni, hogy … Olvasd tovább

Megint

Álmaid ködéből ébredve minden áldott reggel új életre kell kelj Felülsz ágyad szélére kábán roppan izület itt is ott is testedben Sötét van még de ágyad forró bölcsője elillan ahogy érsz földet Hideg-rideg tekintet nehéz táskás szemekkel tükrödből támad neked … Olvasd tovább

Ébredés

Ébredés Éjszakát harap a Nap Lassan hajnal van Egyre fogy a sötét Ahogy nő a fénykorona Harsan víg madárdal Ezer hangú szimfónia Megtölti párnám hamar S álmom múlt ködébe vész Felébredek Egy újabb napot élhetek…. Kalocsa, 2010. július 25. Megjelent: … Olvasd tovább

Felébredve alvásomból hallom

kutyaugatás hasítja szét az éjjel álmokkal teli csendjét hangját messzi viszi szél                      de nincs válasz rá, minden más aluszik       csak én vagyok fenn félálmaim titkos küszöbén átlépve                       a valóság peremén lehet én ugatok a sötét ég felé Kalocsa, 2008. 02. … Olvasd tovább