szeretem hajad selymét
mikor hozzám hozza
fényét kósza esti szél
szeretem érezni illatát
mi engem elkísér
akkor is ha
világot járok én
szeretem szemed kékjét
mi néha zöldbe játszik rég
mint tengerszem
kialudt vulkán tetején
szeretem ajkad zamatát
édes ambrózia véle jár
nincs is szó rá
az milyen finomság
bőröd fénye ha elér
szeretem nagyon
mert tiéd az s enyém
minden hajnalon
ölelésedben elbújni
ó jó nagyon
szeretem mint nyári éj
zúgó patak fölött
millió csillagot
oly jó nekem
hogy itt vagy velem
nem is kell ennél
több
semmi
sem
Küküllőmező, 2014. 08. 19.
A témakör további versei: szerelem
Kép: http://heavenriver.deviantart.com/art/Lover-of-the-Light-Recolour-348152481
