ráncokat szánt

ráncokat szánt orcám
ártatlan bőrébe avas
körme az időnek
vér serken ki nyomán
s porlad el némán
a végtelen semmiben
hold-ezüstté válik
lassan rajtam a szaru
ahogy vasmarka
naponta szorongatja
higgadt-kevélyen

de ez csak test
megrenyhül majd

visszahull egyszer
Föld Anya ölébe

de Én…
Én megmaradok

megmaradok
örökre

Kalocsa, 2014. július 25.

Kép: http://www.deviantart.com/art/Gaia-70902672

Kép: http://www.deviantart.com/art/Gaia-70902672

Print Friendly, PDF & Email

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.