egy, két, há
egy, két, há
egy, két, há
szól a dal
halljad hát
egy, két, há
egy, két há
rop lábod
táncot már Olvasd tovább
egy, két, há
egy, két, há
egy, két, há
szól a dal
halljad hát
egy, két, há
egy, két há
rop lábod
táncot már Olvasd tovább
Isten tudatában 8.
A szeretet nem válogat.
A szeretetnek nincs fönn, nincs lenn, nincs jobb, nincs bal.
A szeretet áramlik, ha hagyod.
A szeretetnek nincsenek szabályai.
Nincs rítusa, hagyománya, előírása.
Nem zár ki senkit és semmit, és nem erőlteti magát.
Két szerencsétlen “eseti” bűnöző a “véletlen” hulla eltüntetésének problémájába ütközik, amit egy rakás szeméttel próbálnak megoldani.
Alkotók: Nyitrai István, Fekete Ádám
összeroskadt házam teteje
összeroskadt házam teteje
szürkén mállik vakolat
ajtóm helyén lyuk figyel
nincstelen az ablak
ó, ott benn léha
félhomály dereng
szálnyi gyertyám csonkja
párat tán még rebben
nyikorgó szívvel ülök
romjaim tetején
míg idebenn mélyen
egyre csak nő a sötét
örömsugarak tánca
régi mozifilm csupán
fogy a Hold
és véle el a létsugár
ez örvény közepén
pislákol némi fény
oly gyenge szegény
kiutat nem látom én
magamban eltévedve
nem más vagyok most
csupán egy organikus
robot
(éppen nem halott)
Kalocsa, 2014. október 21.
Isten tudatában – 7.
Minden mindennel összefügg, ahogy Baudelarie írja a Templom a természet c. versében.
Minden mindennel összefügg.
Ez azért fontos, mert ha minden mindennel összefügg, akkor minden egyes ember, így te is, felelős vagy mindenért, ami körülötted történik, de azért is, ami a világban bárhol történik.
Ha arra figyelsz, és arra gondolsz, hogy kevés van az ásványkincsekből, akkor az úgy is van.
Ha arra figyelsz, és arra gondolsz, hogy a természeti katasztrófák milyen szörnyűek, és félsz, hogy te is áldozatul eshetsz ilyennek, megtörténik.
Ha annak adsz a félelmeddel, a figyelmeddel, a gondolatoddal energiát, hogy az erősek győznek, a gyengék lemaradnak, ez történik meg.
Minél többen vannak, akik hasonló kellemetlen dolgok megtapasztalását vizionálják félelmükben, annál valószínűbb az adott dolgok bekövetkezése.
Az egyéni gondolatok és az érzések (és az érzésekkel lehet igazán nagy lökést adni a megvalósulásnak) hálózatba szerveződnek, modern kifejezéssel élve közösségi hálózatba, ez a kollektív tudat, és az ebben lévő erőteljes rezgések megteremtik azt, amit sokan gondolnak és éreznek.
A hatás ugyanez akkor is, ha nem a katasztrófákra, nem a „nincs elegendő, hogy mindenkinek jusson” eszmére, nem az erősebb győz gondolatra fókuszálva kelted életre ezeket magadban, hanem azt, hogy annyi mindig van, amennyi kell. Vagy azt, hogy mindenki elérheti, ami lenni szeretne. Akkor ezek a rezgések kelnek életre. Főleg, ha sokan vannak, akik ugyanezt gondolják.
Ha a félelem irányítja a gondolataidat, és ezáltal a cselekvéseidet, akkor az kerül előtérbe a mindennapjaidban.
Nem csak a szűk környezetedben, hanem az egész bolygón.
Hallani olyan hangokat, hogy ez rózsaszín spiritualitás.
A nyugati, az amerikai spiritualitás.
És nem sok köze van a keleti tanokhoz.
No, és akkor mi van?
Miért kellene különbséget tenni Nyugat, Kelet, Akármi között?
Miért kellene arra figyelnem, amit nem szeretnék?
Miért kellene a mások által helyesnek gondolt utat követnem? Ha egyszer van sajátom?
Miért kellene arra figyelnem, amit nem szeretnék?
Én tudom, mit szeretnék.
Tudom, milyen világot szeretnék.
Nem vagyok hajlandó attól eltérő világot elképzelni.
Mert akkor annak adnék energiát, és annak a megvalósulásához járulnék hozzá.
Maradok a saját, szeretettel és örömmel teli világomnál.
Mert én ilyenben szeretnék élni.
Mert ilyen világról szeretek álmodni.
Álmok nélkül pedig nincs valóság.
És Te?
Te milyen világot szeretnél magadnak álmodni?
Kalocsa, 2014. 11. 22.
További írásaim ebben a sorozatban:
karácsony-dal
fenyő éke vagyok
csúcsán ragyogok
szemem csillagszóró
arcodon mosoly
gyertya lángja vagyok
fényem rád ragyog
ölelő karomon
veled osztozok
kalácsillat vagyok
örömöm szórom
legyenek boldogok
akikhez futok
karácsony-dal vagyok
hozzád így eljutok
éter-éjen szállok
mint az angyalok
Kalocsa, 2014. 12. 14.
Én vagyok a fény
Én vagyok a fény
Ha mellém érsz
Adok belőle
Adok belőle
Amennyit csak kérsz
Melegítse szíved
Tisztítsa meg lelked
Én vagyok a szeretet
Aranysugaram megölel
Érezd, mint árad
Érezd mint árad
Szüntelen belőlem
Légy tőle vidám
Vidd magaddal tovább
Bármerre is jársz
Van még bőven bennem
Fény meg Szeretet
Soha el nem fogynak
Soha el nem fogynak
Míg lesz kinek adjak
Gyertek hogy legyen
Mindig és mindenkinek
Hordjátok szét készletem
Kalocsa, 2014. 12. 19. (variáció)
suhannak csillogó fák
suhannak csillogó fák
vegyél cukrot kérlek
körülöttem a villamoson
a nyáj békésen béget
csili-vili ajándékot
szeretne a családod
vidd a hitelt!
most ingyen kínálom
még nagyobbat és szebbet
tegyél le a fa alá
szeretetnek ára van
terheli a pénztárcád
talmi ez a csillogás
és talmi ez a fény
szívednek helyén ezért
honol konok sötétség
suhannak csillogó fák
nyisd ki szíved kapuját
öleld meg magad hát
és minden cimborád
Kalocsa, 2014. 12. 17.
Borokról szóló versek ezek, annak apropóján, hogy a Csillaglélek könyvbemutatóján, Kalocsán, e két bor került az asztalra. Persze, miután előzetesen ezeket teszteltem. Így e borokról e két két nyúlfarknyi vers született.
A Kakasvér vörös, a másik fehér bor, természetesen.
Kakasvér
Nyári éjek könnyű csókja,
édes, mégis fanyar.
Ha megízleled, és nem figyelsz,
elvarázsol hamar.
Kalocsa, 2014. 11. 14.
Kunsági Cserszegi Fűszeres
édes illat árad
méz-sárga fény vár
minden korty egy áldás
vedd poharad hát
Kalocsa, 2014. 11. 21.
szeretkezésünk nesze felhallik az égbe nyöszörög nyoszolyánk elmerülünk kéjben eső zuhog veri szét éj halk moraját zihál a lég míg nincs te meg én csak vagyunk mi már Kalocsa, 2014. 09. 04. Megjelent: Verselő Antológia 2014, 279. oldal