összeroskadt házam teteje
összeroskadt házam teteje
szürkén mállik vakolat
ajtóm helyén lyuk figyel
nincstelen az ablak
ó, ott benn léha
félhomály dereng
szálnyi gyertyám csonkja
párat tán még rebben
nyikorgó szívvel ülök
romjaim tetején
míg idebenn mélyen
egyre csak nő a sötét
örömsugarak tánca
régi mozifilm csupán
fogy a Hold
és véle el a létsugár
ez örvény közepén
pislákol némi fény
oly gyenge szegény
kiutat nem látom én
magamban eltévedve
nem más vagyok most
csupán egy organikus
robot
(éppen nem halott)
Kalocsa, 2014. október 21.