öledben megbújni jó
csak vagyok és
csak lélegzem
körülöttem
őselemek millió
molekulája és nem kérdezi
senki sem
miért létezem
csak vagyok és lélegzem
és összesimul velem
a közel
és a távol
és eggyé válik bennem
minden
mi valaha
volt
van
lesz
itt – most
öledben megbújni jó
elfeledem minden bánatom
csak hagyom
hogy húnyt szemmel
igézzem önvalóm
és eltűnik minden
mi káprázat
nem igaz
csak csaló
ócska hipnózisszökevény
– azzá lehetek hát
akivé válni csak akarok
öledben megbújni jó
pihen a test
csöndben ringatózik elmém
és egybeforr
mi egybe tartozik
Kalocsa, 2017. július 25.
Hasonló versek: lélek, szerelem
Könyv: Tes és lélek, Csillaglélek
Csodás!!!
Köszönöm szépen! 🙂
Nagyon szép!!!
Köszönöm szépen, Gyöngyi!