Isten tudatában – 6.

Isten tudatában – 6.

Érezted már?
Amikor lágy fuvallat éri a bőrödet?
Vagy amikor a tavaszi nap halkan megérinti az arcodat?
És milyen, amikor a forró nyári melegben átölel a hűs víz?
Hát az extázis, a földöntúli, a mindent elsöprő, amikor kedvesed karjaidban tartod, és együtt zuhantok a mélység mámorába?
Érezted már?
És még száz más csodát?
De egyik sem ér föl ahhoz, amikor egyszerűen nem történik más, mint átölel Isten szeretete.
Arra talán nincsenek is szavak.
Mert egy sóhaj, mi száll ajkadról. Vagy több. És megtelik tüdőd Vele.
A mellkas felemelkedik, mintha mázsás súlyoktól szabadulna a szív.
A karjaid szárnyakká válnak, te magad pillekönnyűvé.
Végigbizsereg testeden valami érthetetlen és láthatatlan változás.
Aztán érzed, benn, legbelül, hogy mindegy, mi van a világban.
Mindegy, milyen vagy.
Mindegy, mit tettél, vagy nem tettél, gondoltál, éltél meg, vagy tettek veled mások, mert az egyszerűen ebben a szent pillanatban nincs is, egyik sem.
És a bensődben egy lágy hullámmal megindul az öröm és a hála, és szemed sarkában megjelenik az első könnycsepp.
És jön a többi, és boldogan hagyod, hogy végiggördüljön orcádon, le, ahová csak akar.
És boldog vagy, és átéled a létezés örömét.
Ilyen érzés, mikor megéled magadban Istent.
Amikor átölel, felemel, és tudod, nem, nem érzed, nem hiszed, tudod: a Gyermek hazatért Családjához.

És még ennél is több ez.

Erre nincsenek is szavak.

Mert olyan az, mintha volnál a galaxisok tetején, és körbenézve látnád: minden működik itt a legnagyobb rendben. Még akkor is, ha te nem így tapasztalod.

Mert olyan az, mint amikor rájössz, nincs mitől félned, hiszen átölel valami, valami megfoghatatlan, felfoghatatlan, amiről mégis tudod, hogy ott van, és átéled, szinte hallod, ahogy füledbe suttogja hallhatatlanul, mégis számodra érthetően: minden rendben van.

S tudod, a folyamat, az élet nagy folyamata, minden, ami van, ami nincs, ami él, ami nem, ami mozog, ami nem, ami ilyen, olyan, amolyan, bármilyen: minden Isten.

Minden: Te Vagy.

Nem, nem erre nincsenek is szavak.

Csak az érzés, ami most itt van a szívemben.

S talán a Tiedben is.

Felemelő és csodálatos.

Egyek Vagyunk!

Kalocsa, 2014. 11. 12.

Isten tudatában

Kép: http://kybral.deviantart.com/art/Standing-Still-181838777

További írásaim ebben a sorozatban:

Isten tudatában – 1.

Isten tudatában – 2.

Isten tudatában – 3.

Isten tudatában – 4.

Isten tudatában – 5.

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Isten tudatában – 6. — 1 hozzászólás

  1. Pingback: Isten tudatában - 7. - www.polirobert.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.