halványkék az ég alja
mint tündérszárnyak
leheletnyi hártyája

finom szálból szőtt
testedhez simuló selyem

ahogy Nap Atya
lassan kél keleten
úgy lesz e szín
halovány sárga

akár árva nárcisz
hűvös kert sarkában

miközben a Föld
forog tovább
a Fény végül nagyra nő

felnőtté lett csecsemő

Kalocsa, 2014. 09. 14.

Megjelent: Verselő Antológia 2014, 276. o.

Hasonló versek: természet

Saját fotó, 2014. szeptembere