Há-kettő-O (Átváltozások 3.)

Hidrogén vagyok,
magamban,
kell még egy
ilyen atom,
s leszünk ketten;
s mi kell még?
Egy adag oxigén.
Így lettünk víz
mi hármasban.

Víz.
Szintelen,
áttetsző,
folyékony,
s nincs szaga.

Életet adok,
vagy elveszek,
mikor mit
hoz a helyzet.
Velem megtisztul
ki mocskos lett,
s elmosom a
könnyeket.

Megfogni nem lehet,
hiába
markolsz,
ujjaid közt
kifolyok.
Ha pedig össze akarnál nyomni,
pórul a végén te jársz:
nincs erő, mely akaratát
rám erőszakolhatná.

Őselemként élem
életem,
bármilyen formát
könnyedén
felveszek.

Mégsem vagyok más,
mint két hidrogén,
meg egy oxigén,
szorosan összenőve:
szétválaszthatatlan nász.

Soltvadkert, 2008. 10. 17.

Víz

Print Friendly, PDF & Email

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.