éjszaka indultam el

éjszaka

Kép: http://alexbalix.deviantart.com

éjszaka indultam el
a város fényben suhant
és lassan elmaradt
mögöttem
míg az utolsó lámpa
is kialudt
a visszapillantó tükörben
a suhanás maradt velem
és átölelt az út zaja
ahogy szürkén és tompán
surrogott alattam
csillagok távoli fénye
zuhant retinámra
messzi galaxisok
évmilliárdja
ki tudja merre
és miért
megyünk
a sötétben nincs
ki fogja a kezünk
megálltam csak egy
percre csupán
megszagolni
e csillagok sorát
a fekete égen ott
ragyogott mind
szerelmes varangy
tán nekik csücsörít

éles hangú madár
bokrok mélyén
rámrivallt

mentem hát tovább
merre utam tart

még most is kisér
a végtelen hona
legyen akár nappal
vagy akár éjszaka
ott
valahol
a semmiben
ott vár rám
mindig
az igazi haza

Kalocsa, 2016. április 30.

Hasonló versek: lélek

Print Friendly, PDF & Email

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.