Kép forrása: internet

csak megyek és
megyek
az út kanyarog
lépteim alatt
árnyékom lopakodik
lustán nyomomban

csak megyek
csak megyek
egyre tovább
lépteim nyoma
forró széllel
tovaszáll

csak megyek és
megyek
didergő kövek
irigyen lesik
ahogy hevít
a szerelem
önmagam iránt

csak megyek
csak megyek
mindig és
tovább
tán észre sem
veszem
hogy utam
végül
önmagára talál

és kezdődik
elölről az
egész
vándorlás

Kalocsa, 2017. július 28.

Hasonló versek: lélek
Könyv: Csillaglélek