mozzanatlan víz tükör a kék égnek benne mosolyognak csillagok az éjjel mozzanatlan víz tükör a hűs mélynek benne ficánkolnak deli sellőlegények mozzanatlan víz tükörbe mint nézel benne megláthatod magad: az Istent Kiskunhalas, 2014. 11. 14. Megjegyzés: a verset a kiskunhalasi … Olvasd tovább
hit, remény, szeretet számtalan életem mögöttem százféle szerepet sejtet nő, férfi és gyerek hit, remény, szeretet számtalan élet mögöttem por és hamu fölöttem földnek sáros röge hit, remény, szeretet számtalan élet mögöttem pénz, arany, fegyverek vörös bársony feszület hit, remény, … Olvasd tovább
nevem nincs vagyok semmi és vagyok minden porszem egy atomod része az örökkévalóságra készen vagyok kő-morzsa hegyrengetegben felhő-csepp szabad kék égen fának egy csöpp vére bejárva útját gyökérbe, levélbe egysejtű mitokondriuma minden állat őse teremtő erő romboló hatalom ősrobbanás maga … Olvasd tovább
Csillag-lélek Csillagok közt születtem. Anyám volt a Hold, Apám volt a Nap. Ők ringattak, ha bánatos voltam. Gyermekfejjel csodáltam a mindenség szavát, galaxisok rejtekében láttam száz csodát. Aztán egy napon a Földre kerültem, ember-szülők első gyermeke lettem Nevelgettek, tanítgattak, felnőtt … Olvasd tovább
Milyen lehet, amikor tüdőm utolsót lélegez? Milyen lehet, mikor szívem egy utolsót ver? Milyen lehet, amikor szemem fénye tompa lesz? Milyen lehet, mikor izmom végleg elernyed? Milyen lehet, amikor testem többé nem lakhelyem? Milyen lehet, mikor lelkem új világra lel? … Olvasd tovább
Igazi Én Vörös hajam, vörös hajam lobog a szélben. Fehér ruhám, fehér ruhám feszül testemen. Úgy lennék már valami más. Valami más. Ketrecéből szabadult kék madár. Kék madár. Sötét felhők, sötét felhők gyűlnek fölöttem. Zöld búzamező, zöld búzamező köröttem. Úgy … Olvasd tovább
Földhöz ragadt gondolat Fényt hányt a Hold a lépcsőre. Azon taposok. Vonszolom sejtjeim fel a fokokon. Elfáradtam, öreg is vagyok. Odafönn várnak rám szebb napok. Ezt mondják az okosok. Én inkább itt élvezném, amit lehet, s addig, míg el nem … Olvasd tovább
Mert mi a szerelem? egy pillantás a szemedbe mi elveszejti szívemet és nem lát mást semmiben mindenhol csak Téged Mert mi a szerelem? egy érintés a bőrödön mi bizsergeti örömöm és világok között repít felhők fölött Mert mi a szerelem? … Olvasd tovább
megnyúltak az árnyak kopaszodnak ágak bágyadt fényű napsugár simogat még lágyan nedves-fű pamlagon alusznak levelek barnán pöndörödő elmúlt életek magános darázs zümmög szárak közt étket keres tán hiába hideg jön megnyúltak az árnyak novemberre járnak alig-meleg napsugár cirógat még lágyan … Olvasd tovább
fáradt vagyok az ölelésre és fáradt a meghalásra fáradt vagyok az értelemre és fáradt a káoszra létem lüktet ereimben a lélek rejtve lép Én csak vagyok itt és várom az új mesét mi talán vigaszt ad vagy utat mutat de … Olvasd tovább