A bűnről és a karmáról

Ó, azok legendás bűnök!
Meg az Édenkertből kiűzetés!
Egyrészt büszke vagyok magamra, hogy micsoda fantáziával és dús gondolat-, illetve érzelemvilággal tudtalak benneteket ellátni!
Másrészt, néha elgondolkodom, vajon biztos, hogy nem rontottam el a receptet?
De félretéve a viccet (pedig nagyon szeretem a humort, és nagyon értékelem), csodálkozom azon a tényen, amit esetetekben megfigyeltem. Nevezetesen, hogy micsoda energiákat vagytok képesek bevetni saját magatok ostorozására!
Tisztázni szeretnék ezért néhány dolgot.
Megjegyzem, megtettem párszor már, más embereken keresztül, de valahogy jobban szeretitek a szenvedést, mint a szeretetteli szabadságot.
Még attól sem sem riad, riadt vissza némelyikőtök, hogy az általatok szentnek mondott Bibliát, finoman fogalmazva, a maga arculatára, és céljainak megfelelően alakítson át.
Csak hogy mást is mondjak, Ádám és Éva, köszönik szépen a gyanúsítást, de nem vétettek oly módon a parancsolatom ellen, mint ahogy az ebben a bizonyos könyvben áll.
Való igaz, mindent megtettem azért, hogy egy boldog, teljes életet tudjanak élni ők, és leszármazottaik is, mert minden létezők legjavát teremtettem meg köréjük, hogy hiányuk ne legyen.

Kép: http://ryanhartsell.deviantart.com

Szeretek biztosra menni, ezért, hogy ha valami lemaradt volna, minden tudásomat és képességemet átadtam nekik, hogy valóban olyanok legyenek, mint Én.
Nem hiányzott belőlük semmi.
Nem volt szükségük titokban, tiltásom ellenére, enni a Tudás Fájának gyümölcséből.
Egyrészt nem adtam ilyen tiltást, másrészt, nem volt olyan, amit ugyanúgy ne tudtak volna, mint én magam.
Tudom, sokan felháborodnak most ezen, de nem tudok mást mondani, mint azt, hogy az első emberi teremtményeim nem követtek el semmilyen bűnt. Ennélfogva egyetlen újszülött sem bűnös már a fogantatása, vagy megszületése pillanatában.
Nincs eleve bűnös lélek, és nincs eleve elrendelés.
Aztán ne is beszéljek arról, micsoda haragvó, bosszúálló, sőt, sértődős Istennek vagyok beállítva. Komolyan, ha nem az lennék, Aki Vagyok, mit szólnátok, ahhoz, ha valóban ilyen lennék? De ez esetben az a furcsa helyzet állna elő, hogy én hasonlítanék az emberre, nem az ember rám. Ez viszont azt a következtetést adja, hogy az ember teremtette Istent a maga képére és hasonlatosságára.
No, szépen nézünk ki!
A helyzet az, hogy a Gyermekeim vagytok.
Hogy a magam képére és hasonlatosságára hívtalak titeket létre, ez tény, viszont senki ne gondolja, hogy úgy nézek ki, mint Ti, vagy úgy gondolkodom, érzek, cselekszem, mint ti.

Kép: http://juliadunin.deviantart.com

Hogy mégis ezt gondoljátok, a belétek plántált félelem miatt van.
Azért van, mert hosszú-hosszú történések sora alatt (értsd: idő) ezt a nézetet kapcsolták embercsoportok és terjesztették el köreitekben a különféle vallások által.
Mindenképpen tisztázni akarom (gondoltam a szeretném szóra, de ezt most nem éreztem végül idevalónak), hogy nem tekintek senkit sem bűnösnek; egyetlen valaha megszületett, vagy valaha megszületendő csecsemő sem bűnös. Számomra ez a fogalom, hogy bűn, nem létezik. Legalábbis a ti értelmezésetek szerinti, nem létezik. Mindebből adódóan nem vagyok sértődős, bosszúálló, és haragvó sem.
A vallások, egyházak egy része azt mondja, hirdeti, hogy bennetek élek.
Ha ez így van, márpedig így van, miért tekinteném a hajlékomat bűnösnek?
Miért haragudnék rá?
Miért akarnék rajta bosszút állni?
Én nem úgy élek bennetek, mint ahogy ti éltek a ti házaitokban.
Nem egy-egy szobát lakom; nem csupán fejetekben, vagy a szívetekben, esetleg lelketekben élek.
Én teljes egészében Ti Vagyok, abban a megjelenési formában, ami az Ember.
Nem haragszom magamra.
Én nem.
Nem tekintem magam bűnösnek.
Én nem.
Nem állok magamon bosszút.
Én nem.
És nem sértődöm meg semmin sem.
Én nem.
Mert magammal szemben így nem teszek.
Én nem.
Ti igen.
A szabad akarat által.
Ó, ki ne maradjon a sorból a karma sem!
Jöttek az újkori mozgalmak, a new age, a spiritizmus, az ezotéria. De valahogy nem tudtak teljes egészében szakítani a eredendő bűn elméletével.
Kitalálták hát a karmát.

Kép: http://kimag3500.deviantart.com

Az ok-okozati törvényt felruházták egy olyan jellegzetességgel, amivel az nem rendelkezik.
Megint csak azt tudom mondani, hogy Ti Én Vagyok.

Te Én Vagy.

A megtapasztalás vágyától hajtva van fizikai létformám.
De valóban megtapasztalni magamat csak akkor tudom, mindenben, és minden téren, és minden elképzelhető, és el nem képzelhető helyzetben, ha valóban, teljes egészében bírjátok azokat a képességeket és lehetőségeket, amik nekem is megvannak.
Ezért van teremtőerőtök.
Ezért van szabad akaratotok.
Ezért vagytok Hozzám hasonlatosak.
És nem azért, mert van két kezetek, két lábatok, és hadd ne soroljam.
Szóval, karma.
Ami tulajdonképpen megint a bűnösségről szól.
Elmondom újra.
És ha kell, megint, és megint, és megint.
Nincs ebben az értelemben karma.
Nem hoztok magatokkal előző életeitekből semmi ledolgoznivalót.
Nincsenek kifizetetlen számlák, amik utánad nyúlnak évezredek távolából.
Nincs heted-, meg tizedíziglen ledolgozandó karmikus cselekedet.
Mindenki a megtapasztalás vágyától hajtva kerül a fizikai síkra, ebbe a durva anyagi világba, a sűrű anyag energiamintázatába.
Amit korábbi életében élt, nem determinálja, határozza meg jelenlegi életét.
És a későbbieket sem.
Kivéve, ha másként dönt.
De ez szabad akaratának függvénye, nem pedig eleve elrendelés.
Nincs senki eleve elrendeltséggel programozva.
Nincs senki korábbi életek “rossz”, vagy “jó” karmikus cselekedetei miatt jobb, vagy rosszabb életre ítéltetve.
Nincsenek kiegyenlítetlen számlák, bűnökkel teli hátizsákok.
Tiszta lappal indul mindenki minden egyes életében, de hogy hová születik, milyen körülmények közé, ő dönti el, a megtapasztalni kívánt tartalmak szerint.
Vannak, akik többször ugyanazt a helyzetet szeretnék megélni, hát megteszik.
Egy kicsit mindig másképp élik meg az előzőhöz nagyon hasonló életüket, mert mindig van lehetőség módosításokra, és a legkisebb módosítás is jelentős megtapasztaláshoz vezeti a lelket.
Engem.

Amikor kilép a lélek a fizikai testből, a tapasztalatait viszi magával.
De ezek nem határozzák meg, hogy elkövetkezendő életeiben milyen életet élhet.
Ezt egyedül a lélek dönti el.
Ha arra vágyik, teljesen új életet élhet, aminek semmi köze az addigiakhoz.
Ha arra vágyik, valami hasonlóba tér vissza, mint amiben már volt, mert vágyja átélni újra a helyzeteket, kapcsolatokat, dolgokat, hogy tökéletesítse a megtapasztalásait.
Ha úgy dönt, nem a Földet választja, hanem valami teljesen mást.
Mindez azért van így, mert ezt a lehetőséget Én adtam nektek.
Hogy minden létformát, bármely dimenzióban, megélhessetek.
És amit megéltek, azt élem meg magam is.
Általatok gyűlnek össze tapasztalataim a létezés határtalanságáról és mibenlétéről.
Általatok élek.
Bennetek, veletek.

Én Ti Vagytok.
Egyek Vagyunk.
Magamat pedig nem büntetem.
Sem kiűzetéssel, sem elkárhozással, sem pokollal, sem karmával, sem semmi mással.
Tiétek a szabad akarat, és az Én teremtőerőm.
Rajtatok áll, mit kezdtek ezzel, mit hoztok ki belőle, én pedig figyelek, és általatok tapasztalatom meg az Élet Csodáját.
Köszönöm Nektek!

2013. 10. 30. éjjel

A kategória további írásai: üzenetek, napi szösszenet

Kép: http://00angelicdevil00.deviantart.com