Kép: http://shushuhome.deviantart.com

benned ébredek fel
csókod még itt csüng
ajkamon
forró párnák közé
fejemet lehajtom
kékbe vált az ébredés
mintha születnék éppen
most
bőrödbe tetoválva
folyton ott vagyok
érintésem elhal
minden hajnalon
de kél újra
mint a vágy
az újabb alkonyon
bennem éledsz újjá
mikor a Nap felkél
és tél hüvösében
a szám rajtad zenél
nem lehet elég
sohasem
a test
nyers vágya
el nem ég
csak zubog fel
és alá
míg kering ereimben vér
a mag teremni tör
még akkor is
ha csak örömöt arat
mert nincs foganás
a paplan alatt
és így van ez jól
mert a cél a mámor
legyen
reggel
dél
est
vagy éjjel
én mindig hozzád
ezért is vágyom

benned ébredek fel
minden hajnalon
és benned megyek el
ha testem elhagyom

Kalocsa, 2015. december 2.

Hasonló versek: szerelem, szenvedély