azúr ég ölel át
szorosan újra
megrezdül szív
mélyén a
lélek húrja
bársony bőr simogat
illata bódít
eltűnik minden
semmi sem valódi
hunyt szemmel fekszem
csak puha párnán
csillagok gyúltak
így Tűz Óceánján
ott voltunk akkor is
már a világban
tán innen a vonzás
ezért nincs gátja
ősi érzés
itt a Tejúton
összeköt minket
így marad ez
mindig
tudom
lehull a fátyol
majd odaát
újra az azúr
kék ölel át
Kalocsa, 2016. szeptember 8.