Nyitott könyv vagyok.
Laptalan.
Belül nincs semmi.
Csak én magam.
Üres burok,
betűk és sejtelmes
mondatok
mind hiányoznak.
Üreges, révedő tekintet.
Rád bámul,
mégse téged néz.
Az életünk elszalad.
Hol van a remény?
Kalocsa, 2008. 10. 29.
Nyitott könyv vagyok.
Laptalan.
Belül nincs semmi.
Csak én magam.
Üres burok,
betűk és sejtelmes
mondatok
mind hiányoznak.
Üreges, révedő tekintet.
Rád bámul,
mégse téged néz.
Az életünk elszalad.
Hol van a remény?
Kalocsa, 2008. 10. 29.
a remény bennünk van 🙂 ez megint olyan egyszerű és dallamos
Ilyen egy költői kérdés. 🙂
Köszönöm szépen!