álmomban mindig
gyermek vagyok
tiszta és ártatlan
nem hat még rám
zord világ tudata
tiszta
ártatlan
és naív
őszintén kíváncsi
az igaz tudás
minden kincsére
rácsodálkozva
körbefonó világra
de az éj sötét
rideg
riasztó nesszel telt
fejemre húzom
takaróm
hátha nem érnek el
álomba félem magam
s ott gyermek
vagyok igazán
és
szabad
Kalocsa, 2017. augusztus 18.
Hasonló versek: lélek
Könyv: Csillaglélek