A tücsök és a hangya – másképp

Hogy is írta Aesopus? (Aiszóposz?) Hogy a hangya dolgozott egész nyáron, gyűjtögetett télire, a tücsök pedig muzsikált hét határon (La Fontaine), mikor aztán jött a hideg, meg a tél, a hangya vígan volt, a tücsök meg éhezett. A tanulság? Ne henyélj, kulizz!

No, nézzük csak akkor!

tücsök és hangya

Kép: sulinet.hu

A tömegtudatba mélyen beágyazott gondolat ez, hogy mennyire mélyen, látszik abból is, hogy kb. 2700 évvel ezelőtt tanmese gyanánt született meg: dolgoznod kell, izzadnod kell, vagy ügyeskedned kell, spekulálni, esetlegesen másokon átgázolni, és akkor jó lesz neked (a bibliai bűnbeesésig és kiűzetésig most vissza se menjünk, már csak azért se, mert számomra túlságosan emberi az ok-okozati összefüggés).

Ha ma körülnézel a világban, főként nálunk, igencsak ez van ott mindenben. (Az óvodások, kiskolások könyveiben is!) “Aki nem dolgozik, ne is egyék!” – megvan? És nini! ez is ott van a Bibliában! (Ha érdekel, keress rá.)

Ennek aztán az emberek nagy része igyekszik is megfelelni, hiszen ez a társadalmi elvárás. Ez van a tömegtudatban. Meg az is, hogy “dolgozom, tehát nem érek rá pénzt keresni”.

Meg “Mire vársz? Nem fog a sült galamb a szádba repülni!”

De fog, egyébként.

Vajon mit vett észre a hangya a körülötte lévő világból? Élvezte-e az életét? Le tudott-e ülni a fa alá, és csak átélni a létezést? Vagy csak hallgatni a tücsök zenéjét?

Nem, valószínűleg nem tudta ezt megtenni, mert hajtotta az a vágy, hogy gyűjtögetni kell, dolgozni kell, majd télen, ha minden rendben lesz, lesz idő a pihenésre. De aki így éli az életét, az télen sem tud pihenni, az télen sem tudja élvezni az életét. Annak mindig dologidő van.

Ezzel szemben a tücsök élvezettel zenélt. Nyilván, élvezte is a zenét, ahogy mindenki, aki arra járt.
Szerenád a Holdnak és a csillagoknak… egyik fő műve! 😉

A szorgos hangya is, biztos vagyok benne, ha titokban is, de néha belehallgatott a tücsök zenéjébe, de a kényszer vitte tovább, hogy dolgozni és gyűjteni kell. Még többet, még többet, még többet, még, még…

Te melyik vagy?

A hangya? Aki csak dolgozik, keményen, mert persze ezt tanították, és ezt hallod ma is, hogy csak az boldogul, aki keményen dolgozik, nap nap után (akár fizikailag, akár máshogy, akár úgy, hogy közben másoktól veszel el energiát).

tücsök

Kép: sulinet.hu

Vagy a tücsök vagy? Aki élvezi az életét, zenél, táncol, húzza a talp alá valót, és tudja, ki se kell mondania, gondolnia, mire van épp szüksége, az mégis eljut hozzá, anélkül, hogy igazából akár a kisujját mozdítania kellene ezért.

Hogy példával is éljek: a minap kiürült az esővizet összegyűjtő alkalmatosságunk, de teljesen, az utolsó esti locsolás során. Sóhajtozva állapítottuk meg, hogy akkor másnap a csapvízzel kell innentől locsolni. De jó lenne egy kis eső! – gondoltuk. És mi történt? Másnap egész nap esett az eső, és újra ott az esővíz a locsoláshoz.

… és ez csak egy példa volt.

Könyvkiadás… amikor megrendeltem a Futó tűz és a Firkafüzet kiadását, hosszas hezitálás után (tekintettel a több százezres költségre), a párom megkérdezte, hogy miből fogjuk ezt kifizetni. A válaszom az volt, hogy fogalmam sincs. Két nap múlva érkezett egy levél, hogy valami devizahitel miatt visszatérítés jár a banktól. Milyen devizahitel? Milyen visszatérítés? Milyen bank? Pár órába beletelt, mire rájöttem, hogy egy sok-sok évvel ezelőtti hitelből jár visszatérítés, amire már nem is emlékeztünk, már régen elfelejtettük, és a költségek felére éppen elég volt a visszakapott összeg.

… és ez csak két példa volt. 🙂

Nem könnyű, de el lehet hagyni a tömegtudat és a hipnózis befolyását. És némi időbe is beletelik.
De ha meg tudod engedni, hogy bízz önmagad igaz valójában, akkor a létezés egészen új, csodálatos, és kihívásoktól, nehézségektől mentes dimenziója tárul fel előtted.

A döntés a tiéd: a tücsök leszel inkább, vagy a hangya?

Kalocsa, 2017. június 29.

Ui.: az egész egyébként is nagy hülyeség. A tücsök, köszöni szépen, elvan az emberek erőltetett hasonlatai nélkül is a maga kis szuper biológiájában, nemhogy éhen nem hal, de fantasztikus és mindenben bővelkedő élete van, ráadásul életciklusa alapján a telet meg sem éri. A hangyát se nagyon érdeklik ezek az erőltetett tanmesék, éli a maga életét, a maga belátása szerint. A tanulság? Se tücsök nem vagy, se hangya, szuverén létező vagy, és te magad döntöd el, hogy bedőlsz-e ezeknek a vicces kis meséknek, vagy sem. (Azaz, hagyod, hogy a beléd oltott programok éljenek benned, miközben te igazából nem is vagy jelen, vagy átveszed a kormánykereket te magad az életedet illetően.) Ez a döntésed viszont alapjaiban határozza meg a mindennapi létezésed. 

Hasonló írások: napi szösszenet

Print Friendly, PDF & Email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük